Ebbe a cipőbe járok én is,hiába szeretnék menni,nagyon kevés lehetőség nyílik meg előttem.Tudom ezzel nem vagyok egyedül!!Kicsit olvasgattam fórumokon és háát elég elkeserítő a helyzet.Sajnos!

Bemásolok néhány hozzászólást a történethez!

1.)

!A barátnőim teljes munkaidőben dolgoznak, bébiszitter ill. szülők segítenek nekik. Teljesen megoldhatatlan lenne, hogy ilyen segítség nélkül működni tudjanak. Részmunkaidőben senki nem dolgozik, olyan, mintha ez a kategória nem létezne! Ill. mégiscsak létezik, mert a szomszédasszonyom dolgozhatott volna 6 órában. De ő nem akart, mert 1. kevés lenne a fizetése 2. a létszámleépítésnél rögtön ő lenne az első, akit elbocsátanának. Hát így meg le lehet vonni a következtetést, hogy "részmunkaidő nincs, de ha van is, véletlenül se élj vele"...